Az allergológia új terápiás útjai

 A XX. század klinikai orvostudománya a sejtpatológián a, a biokémi án és , a sebészeten alapul , ezek változtatták empirikus (tapasztalati) tudományból egzakt tudománnyá , és ezek szabták meg fejlődési irányát is. A nyolcvanas években a klinikai orvoslás korlátai azonban már körvonalazódtak. Bár más tudományos területek, elsősorban a fizika, addigra több paradigmaváltáson túl voltak, az orvostudomány a mai napig elodázta a szemléletváltást. Azt, hogy ez mégsem kerülhető el, jól jelzi a mai klinikai orvoslás egyik legnagyobb megoldatlan problémája, az allergia.

Az orvoslás történelmi tükrében: az allergia

    A történészek adatai szerint az allergia olyan idős , mint maga az emberiség , annak jellemző tünetei az emberiség történelmében rendre fellelhetők. Az első anafilaktikus sokk leírása i. e. 2540-ből származik , és az egyiptomi Menész fáraóról szól, aki egy darázscsípés következményeibe halt bele.

    A hatalmas római császárokat sem kímélte az allergia, hiszen például Augustus császár szénanáthás volt , allergiás bőrbetegségben szenvedett, ráadásul erőteljes asztmatikus tünetek gyötörték .

     Az angol II. Richard királyról szóló feljegyzésekben is fellelhető néhány érdekes adat: földieper fogyasztás a után például test szerte piros kiütések és ödémák (helyi vizenyő) lepték el bőrét. Akkoriban még nem ismerték ezt a betegséget, a háttérben mérgezést gyanítottak, ezért megtorlásként sok lordot kivégeztek vagy száműztek.

     A XIX. század Angliájában már „ hay fever”-ről, avagy szénalázról beszéltek, holott az összefüggéseket mélyrehatóbban nem ismerték. 1873-ban C. H. Backley angol orvos bebizonyította, hogy a furcsa betegség okai a levegőben található szemcsék. Elsőként végzett bőrirritációs vizsgálatokat is – így elkezdődött az allergiakutatás új korszaka.

Egyszerű meghatározás, komplikált betegség

 Ahhoz, hogy könnyebben megérthessük az allergia új terápiás lehetőségeit, idézzünk fel néhány korábbiakban már tárgyalt, illetve új ismeretet:

• Az allergia fogalmát 100 évvel ezelőtt egy közismert gyermekgyógyász, Klemens von Pirquet határozta meg, és érvényes mind a mai napig: egy előzőleg megszokott – egyébként ártalmatlan – anyagra először érzékenység (szenzibilizáció) alakul ki, majd kórosan megváltozik a szervezet reakcióképessége .
• Minden anyag egyben hullám is, ami azt jelenti, hogy rendelkezik egy csak rá jellemző „információs kóddal, illetve spektrummal”, mely elektromágneses rezgésben nyilvánul meg. Így van ez az allergiát kiváltó anyagok esetében is.
• Az egészséges sejtek más frekvenciatartományú rezgésekkel rendelkeznek, mint a betegek.
• Monroe és Smith felfedezték, hogy allergiás reakciók nem anyagi természetű ingerekre is kiváltódhatnak, vagyis olyan (elektromágneses) jelekre, melyek az illető anyag fizikai információit tartalmazzák.
• A fizika egyik törvénye kimondja, hogy amplitúdójától és frekvenciájától függetlenül minden hullám pontosan nullára redukálható , vagyis kioltódik, ha pontos szimmetrikusával találkozik. Ezt hívjuk inverz rezgésnek.

Memórialenyomatok, avagy engramok

Egy osztrák orvos, Peter Schumacher már a nyolcvanas években megfigyelte, hogy a közismerten erős allergén hatású anyagok (pollen, macskaszőr, háziporatka, eper, dió stb.) nem minden embernél váltanak ki allergiás tüneteket. Így arra a következtetésre jutott, hogy az allergén a szervezetbe beíródott allergialenyomat (engram) hatására váltja ki a tüneteket , de ez mindaddig rejtve marad, amíg az allergénnel az egyén kapcsolatba nem kerül. Az allergiaengramot olyan memórialenyomatként határozta meg, amely öröklési hajlam alapján elektromágneses bevésődésként jön létre, a szervezetet ingerlő anyagokkal való ismétlődő érintkezés esetén. Több tízezer beteg kezelése során pedig azt tapasztalta , hogy amíg az allergiaengram jelen van a szervezetben, addig lehetetlen az allergiás reakciót tartósan megszüntetni.  

Schumacher és munkatársa , Hennecke , felbuzdulván a korábbi eredményeken , olyan módszer kidolgozásán fáradoztak, amellyel könnyen felderíthetővé és gyógyíthatóvá válik az allergia. 

Allergiatípusok

Dr. Schumacher az allergiának négy csoportját különböztette meg (1991):

1. Az akut allergiák közé tartozik a legtöbb allergia. Ilyenek a szénanátha, a házi por atkára, penészgombára, vegyszerekre, állati szőrökre kialakuló allergiás reakciók, de ide tartoznak a táplálék- (gyümölcsök) és gyógyszerallergiák is.

2. Krónikus allergiák, amelyek elsősorban örökletes terheltséggel rendelkező személyeknél jelentkeznek. Itt már a korai gyermekkorban allergiás reakciók lépnek fel olyan táplálékokkal szemben, melyeket naponta rendszeresen fogyasztanak (pl. tej, tojás, búza). A tartós és gyakori érintkezés azonban ezekkel az anyagokkal nem teszi lehetővé, hogy a köztük és a tünetek között lévő összefüggést feltárjuk. Rinkel feljegyzései szerint különösen nehezíti a helyzetet, hogy az allergiás személy az allergén anyagot naponta fogyasztja , és az sokáig látszólag nem okoz különösebb tünetet. A gond ott kezdődik, ha 3 vagy több napig ez az anyag teljesen kimarad az étrendjéből . , mert amikor hosszabb idő elteltével újra beviszi a szervezetébe, az allergiás tünetek megjelennek.

3. Kontakt allergiák, amelyek érintkezés útján alakulnak ki. Leggyakoribb kiváltói a fémek (króm, nikkel, kobalt), a kozmetikumok, a mosó- és fertőtlenítőszerek, a konzerváló anyagok. Ez a típusú allergia a sejtek túlérzékenység ére vezethető vissza.

4. A pszeudo- vagy álallergiák annyiban különböznek a valódi allergiától, hogy míg a valódi allergiáknál már az anyag elenyésző mennyisége, sőt elektromágneses modellje is heves reakciót vált ki, addig itt az allergiás reakció csak a kiváltó anyag bizonyos mennyiségének elérése után jelentkezik. Korunkban , sajnos , az allergia e formája is egyre gyakoribb, hisz az élelmiszerekhez hozzáadott adalékanyagok egyre több eltérő táplálékban is megtalálhatók, ezek mennyiségei összegződnek , és , amikor elérik az egyén érzékenységi határát, allergiás reakciót váltanak ki.

Ugyanazon személyeknél az allergia különböző típusai keveredhetnek, de le kell szögezni, hogy mindig létezik egy bázisallergén (egy központi anyag), amellyel az allergiás személy nap mint nap érintkezik , és eköré csoportosulnak a másodlagosak. A központi allergia megszüntetésével , a másodlagosak is – akár nyomtalanul – eltűnnek.

Mérgező gondolatok : allergiás vagyok rád !

Tudományos értelemben gondolkodásról általában problémamegoldás kapcsán beszélünk. Ám nem mindig oldunk meg problémákat, néha egyszerűen csak egy adott eseménnyel kapcsolatos élményeink-érzéseink kapnak fogalmi keretet a gondolatokban . E gondolatok némelyike – a pozitív gondolatok – olyan erőmezőt hoznak létre, amelyek az egészségi állapot fenntartását szolgálják. A negatív gondolatok gyakori felidézése viszont a betegségek kialakulásának lehet a melegágya , hiszen valójában ezek a negatív gondolatok és bevésődések testesítik meg az allergiás engramot , ezekre az emléknyomokra reagálunk fizikálisan is az allergiával. Az öröklődés , illetve a traumák során bevésett emlékképek hatással lehetnek az utódokra , akár generációkon keresztül. Összefoglalva tehát : a stresszes reakciók annak eredményeképpen jönnek létre, hogy a jelenlegi helyzetet, ingert milyen múltbeli tapasztalatok alapján értelmezzük. Ez az eredője az allergiának, és egyben ez adja a kulcsot a gyógyuláshoz is. Az engramok, vagyis emléknyomok korrekció jával megszabadulhatunk ezek fizikális megnyilvánulásától, az allergiától. A természetes gyógymódok közül elsősorban a homeopátia, az akupunktúra és a biorezonanciás terápia képesek e lenyomatok hatékony korrekciójára.

Engramkioltás BRT-vel

A z allergiaterápi a fontos része a szervezet méregtelenítése, valamint jól alkalmazható a masszázs, az akupresszúra, az aromaterápia, illetve a homeopátia . A természetes gyógymódok közül az allergia gyógyításának legsikeresebb módszere azonban a biorezonancia-terápia. Alapja a már említett inverz rezgés, amelynek segítségével az allergiát okozó allergén anyag rezgésinformációja, az allergiaengram kioltható.

A konkrét terápiát azonban megelőzi az illető személynél allergiát kiváltó allergének és az ún. bázisallergén felderítése. Ma már mintegy 10000 olyan allergén anyag elektromágneses rezgésinformációja áll rendelkezésre, amelyekkel alig egyórás teszt során ezek az anyagok jól behatárolhatók. Ezután a szervezet informatikai rendszerének megfelelő elektromágneses támogatásával (inverz rezgéseken alapuló terápia), illetve a bázisanyagtól való időszakos eltiltással az erre az anyagra való érzékenységet „kioltjuk”. Az engram terápia során a biorezonanciás készülék teljesen fájdalommentesen rekompenzálja az emberi szervezet életfolyamataiban beállott kóros változásokat, azokat az egészséges szöveti frekvencia -hullámokra hangolva. Kioltja a beteg séget előidéző frekvenciákat, majd – amennyire csak lehetséges – kialakítja az eredetileg létezett és ismét kívánatos frekvenciális biostruktúrát. A kóros jelek eltűnését nem kísérik sem vegyi, sem fájdalmas mellékhatások.

A néhány hónapon át tartó kezelésekkel elérhetjük, hogy még a legmakacsabb allergiával küszködő beteg is tünetmentessé váljék. A terápia után többé már nem szükséges teljes mértékben megtartóztatnia magát az allergiát kiváltó anyagoktól. Ezzel a terápiával lehetővé válik, hogy az allergiát ne csak kezeljük, hanem a kiváltó mechanizmusokat egyszer s mindenkorra megszüntessük. Egy valamit , azért érdemes meggondolni : ha a kezelést követően bárki újra visszatér eredeti életmódjához , és például a betegségét kiváltó bázisallergént ugyanúgy naponta használja, eszi, magára keni stb., akkor betegségét előbb-utóbb sikerül újra kifejlesztenie. A teljes felépüléshez tehát célszerű életmódunkat és táplálkozásunkat mindenképp újra gondolni.